ISMERJEN MEG KÖZELEBBRŐL
Nem csak munkám, nem csak hivatásom, de már az életem a magyar emberekért dolgozni.
Több mint 30 éve képviselem a Dél-Budán élőket, Magyarország polgárait, sőt, az egész magyarságot. Amikor viszont feladataim külföldre szólítanak, a honvágyam dél-Buda táplálja. Mert ez nem csak egy hely, ahol élek, hanem az otthonom. Évtizedek óta itt élek a családommal, szüleim a budafoki temetőben nyugszanak.
Református-keresztény, hívő ember vagyok, édesapám református lelkész volt. Talán ennek is köszönhető, hogy az emberi jogok és a kisebbségek védelme, a családok támogatása számomra természetes kötelesség. De a művészetek, a sport, a szőlő- és borkultúra ügye is kiemelt prioritással bír a munkámban.
Bár munkám jórészt a külpolitikáról és a külhoni magyarságról szól, büszke vagyok azokra a dél-budai fejlesztési eredményekre is, amelyek megvalósulásában segíthettem.
Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolában végeztem. Diplomámat a Közgazdaságtudományi Egyetemen kaptam meg1987-ben, közgazdaságtanból és szociológiából. Egyetemi éveim során a Rajk László Szakkollégium tagja voltam, és alapítója a Széchenyi István Szakkollégiumnak.
Sorkatonai szolgálataimat 1982-83-ban honvéd rendfokozattal töltöttem le.
1988 és 1989 között az Oxfordi Egyetem St. Anthony Kollégiumában tanultam politika tudományt.
1987 és 1990 között az MTA Magyarságkutató Intézetében voltam aspiráns, emellett az MKKE Széchenyi István Szakkollégiumának oktatója is.
1987 és 1988 között a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársaként is dolgoztam. Kutatási területem a nacionalizmus politikai elmélete volt. 1992 és 1995 között a Széchenyi István Szakkollégium Egyesület elnöki pozícióját töltöttem be.
Minden a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség megalakulásával kezdődött 1988-ban. A FIDESZ egyik alapító tagja vagyok, 1988. április és október között egyik szóvivője is. Az 1990-es első szabad és demokratikus választások óta pedig megszakítás nélkül a párt országgyűlési képviselője.
1989 és 1993 között kis megszakítással az országos választmány tagja. 1993 és 1994, valamint 1995-től a párt 2003-as átszervezéséig egyik alelnöke, illetve 2003 és 2005 között az országos választmány egyik alelnöke voltam.
1990 és 1994 között az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja, 1993-tól az elnöke is voltam.
Az 1998-as országgyűlési választásokon Budapest 32-es számú egyéni választókörzetében (Budapest XXII. kerülete) nyertem mandátumot, így az első FIDESZ-kormány idején (1998-2002) a Budafok-Tétény egyéni kerület Országgyűlési Képviselője voltam.
2002-ben az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (a bizottság 2006-ban a külügyi és határon túli magyarok bizottság nevet vette fel), a FIDESZ frakcióvezető-helyettese és Külügyi Kabinetjének vezetője lettem.
Kormányzati pozícióba kétszer kerültem: az első FIDESZ-kormány idején Martonyi János alatt (1998-2002) a Külügyminisztérium politikai államtitkára voltam. Ez időben felügyeltem a Határon Túli Magyarok Hivatalának tevékenységét. 2010-től 2014-ig ismét a Külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként dolgoztam.
2004-től egy évig az Európai Parlament tagja voltam.
2002 és 2010 között az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, majd 2010-től 2014-ig ismét a Külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként dolgoztam.
2002 és 2010 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, aztán 2010-től két éven át vezettem is a magyar delegációt. Majd 2005-től a Tanács politikai bizottságának alelnöke lettem.
2010-től 2012-ig felügyeltem az Információs Hivatal tevékenységét.
2014 óta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, valamint a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese vagyok.
Ugyancsak 2014 és 2021 között az Európa Tanács magyar küldöttségének vezetője és az Európa Tanács Európai Néppárti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, illetve 2016 és 2021 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke.
1998 és 2021 között Az Európai Néppárt Politikai Közgyűlésének tagja voltam, illetve tagja vagyok a NATO Parlamenti Közgyűlésének.
Az Interparlamentáris Unió Magyar-USA Tagozatának elnöke vagyok.
Az elmúlt több mint 30 évben a FIDESZ kül- és nemzetpolitikájának alakítása, illetve a párt külpolitikai stratégiájának kidolgozása voltak a legfőbb feladatim.
Aktív megalkotója voltam az 1993-as Nemzeti és etnikai kisebbségi törvénynek, amely garantálja az egyéni és közösségi jogokat, valamint az önkormányzás jogát a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára.
Ugyancsak kezdeményezője voltam 2001-ben a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénynek (státusztörvény) mely különleges támogatásokat biztosít a Kárpát-medencében élő magyar nemzetiségek számára.
Szintén beterjesztője voltam annak a 2010-ben elfogadott törvénynek, mely a nem Magyarországon élő magyarok számára lehetővé teszi a magyar állampolgárság kérvényezését, amennyiben magyar származásúak és beszélik a magyar nyelvet (kettős állampolgársági törvény).
Ahogyan beterjesztője voltam a Magyar - Bolgár Barátság Napjáról és a Magyarországi Németek Elhurcolásának Napjáról szóló törvényeknek is.
Politikai tisztségeken kívül számos tiszteletbeli és magas rangú tisztséget tölthetek be különböző non-profit és civil szervezetnél, többek között alapítója vagyok a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványnak, amely 1990 óta szervezi a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet.
Elnökségi tagja vagyok a Rákóczi Szövetségnek és tiszteletbeli főgondnoka az Erdélyi Gyülekezetnek, valamint a Johannita Lovagrend tagja.
Munkám elismeréséért megkaptam a lengyel Bene Merito Díat, a Bocskai-díjat, a Rákóczi-díjat a Julianus-díjat és a Báthory-díjat.
2002-ben jelent meg könyvem Magyar kibontakozás címmel, és még ugyanebben az évben került kiadásra a Hitünkből értékek következnek című, két kötetes írásom.
A Fidesz külügyekért felelős frakcióvezető-helyetteseként a képviselőcsoport Külügyi kabinetét vezetem. A kabinet fogja össze azoknak a kormánypárti országgyűlési képviselőknek a munkáját, akik a külügyekkel, európai ügyekkel és nemzetpolitikával foglalkozó bizottságok tagjai, illetve akiket a frakció különböző nemzetközi szervezetek parlamenti közgyűléseibe delegál. A kabinet vezetőjeként segítem továbbá Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökeként végzett munkáját.
A Fidesz parlamenti képviselői a kormánnyal vállvetve dolgoznak a magyarság érdekeinek a nemzetközi porondon történő érvényesítéséért. Fontos, hogy hatékony diplomáciai rendszert működtessünk annak érdekében, hogy mindenkivel meg tudjuk értetni magunkat. Arra törekszünk, hogy minden partnerünkkel jó kapcsolatot alakítsunk ki, de mivel számunkra mindig a magyar emberek az elsők, nem félünk konfliktusokat sem vállalni, ha valaki a magyarok ellen van. A külföldi érdekérvényesítés egyik legfontosabb terepe az Európai Unió, ahol az elmúlt években nagy harcokat vívtunk és nagy csatákat nyertünk. A külkapcsolatok szerves részének tekintjük továbbá a külgazdaságot is: azon vagyunk, hogy a versenyképes magyar vállalatok megtalálják a számításaikat külföldön is, miközben a külföldi vállalatok a legkorszerűbb technológiákat meghonosító munkahelyteremtő beruházásokat hajtanak végre idehaza.
A Külügyi kabinet vezetőjeként heti rendszerességgel fogadom egy-egy ország nagyköveteit, hogy az országaink közötti aktuális kérdésekről tárgyaljunk. Az Országgyűlés magyar–amerikai baráti tagozatának elnökeként különösen jó barátságot ápoltam David Cornstein volt amerikai nagykövettel, de hasonlóan fontosnak tartom a közép-európai együttműködés fenntartását és megerősítését is, amihez kulcsfontosságú a Lengyelországgal ápolt viszony. Meggyőződésem, hogy Európa az erős és szuverén nemzetek együttműködése által lehet erős és versenyképes, nem pedig azáltal, ha egy nemzetközi elit által működtetett, átláthatatlan szuperállammá alakul. Kiemelt feladatomnak tekintem a határon túli magyarok érdekképviseletét és történelmi eredménynek, hogy 2010-ben az Országgyűlés is kimondta, hogy magyar és magyar között jogilag sem lehet különbséget tenni. Az elmúlt évtizedekben elért számos siker ellenére azonban sajnálatos tény, hogy a nemzetközi szervezetekben a nemzeti kisebbségek jogvédelme még ma sem nyerte el az őt megillető helyet.
Büszkeséggel tölt el, hogy egy olyan frakció helyettes vezetője lehetek, amely 2010 óta évszázados léptékben visszatekintve is példátlanul sokat tett Magyarország és a magyarság felemelkedéséért és boldogulásáért. Fontos, hogy ezeket az eredményeket megvédjük és ne engedjük, hogy a magukét a magyarok érdekei elé helyező baloldali politikusok lerombolják mindazt, amit az emberekkel közösen felépítettünk.
Az Európa Tanács és annak Parlamenti Közgyűlése a tagállamok kormányainak nagyköveti szintű, állandó képviselőkből és a nemzeti törvényhozásnak meghatározott küldötteiből álló testületei az európai együttműködés egyik leghatékonyabb és legátfogóbb eszköze. Székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.
A nemzetközi szervezet támogatja a pluralista demokrácia alapvető feltételeit, a jogállamiságot és az emberi jogokat; fő célkitűzése az európai identitás kialakulásának támogatása és fejlesztése, valamint a társadalmi problémák kezelése. Az európai országok mellett speciális státussal rendelkezik Belarusz, megfigyelői státussal Kanada, Izrael, Mexikó, és demokráciában való partnerségi státussal Jordánia, Kirgizisztán, Marokkó és Palesztina és egyéb státusszal Koszovó.
2014 óta vagyok a magyar delegáció vezetője, valamint az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezető helyettese. Az ET Parlamenti Közgyűlésének elnökhelyettese voltam 2016 és 2018 között. Reményeink szerint 2021 és 2022-ben is elnökhelyettesé fognak választani (a jelölés már megtörtént).
Delegációvezetőként részt veszek az Állandó bizottság ülésein, ott képviselem a delegációt. Feladataim közé tartozik összefogni a képviselők munkáját, azt koordinálni és képviselni a magyar delegációt olyan fórumokon, ahol nem tud mindenki részt venni. Frakcióvezető helyettesként időnként vezetem a frakcióülést, amikor a frakcióvezető nem elérthető, és elnökhelyettesként is levezető elnök a monitoring bizottságban, vagy akár a plenáris üléseken, mikor az elnök erre felkéri.
A magyar képviselők teljes jogú tagként az elmúlt négy ciklus alatt több mint 100 jelentést készítettek a különböző bizottságok tagjaiként.
A jelentések áttekintésével egyértelműen látszik a magyar külpolitikai alapcél: a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése és a demokratikus átalakulás minél szélesebb körben való elősegítése Közép-Kelet-Európában.
Ennek kiemelkedő példája az „A regionális és kisebbségi nyelvek védelme és támogatása Európában,” ill. „A hagyományos nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában”címmel elkészített jelentések.